2014. február 1., szombat

15. fejezet

Amikor kinyitottam a szemem, egy idősebb nőt és egy fiút pillantottam meg.
Megpróbáltam felülni de éles fájdalom hasított a csuklómba.
Ugye nem? Azt ne mondják hogy ez az idióta eret vágott és ettől halt meg...

-Kicsim jól vagy?-hajolt közelebb a nő-Ne merészelj többet pengével eret vágni, se semmi mást tenni amivel magadban teszel kárt.Majdnem meghaltál. Mit tettem volna ha meghalsz? A szívem szakadt volna meg!

Ahelyett hogy figyeltem volna a nőre, behunytam a szemem és próbáltam elaludni. Törekvéseimet egy orvos zavarta meg.
Jó napot! Mivel az állapota stabil, ezért még ma hazamehet.

***
Egy teljesen idegen házban találtam magam. Első dolgom volt hogy belenézzek egy tükörbe.
Bementem a fürdőbe.

Mi az isten?!?!-ordítottam. Hosszú barna haj..feketés csíkokkal...tetoválások...fültágító...na jó én most futok ki a világból...Miééééért?
Nehezebb dolgom lesz mint hittem..Miért pont ez a test...gyönyörű, csak egyáltalán nem tartozom bele...és vagy 5 centivel magasabb vagyok...pff öljetek meg.

***

Miután befejeztem azt hogy a halálomon legyek Az "anyám" felszólt az emeletre:
-Itt van Kellin.
-Ki?-pislogtam nagyokat.
-A barátod. Kellin.
-M-mindjárt megyek...

Lekocogtam a lépcsőn és újabb sokk ért.
az elvileges "barátom"
Könnyek gyűltek a szemembe, legbelül még mindig azt reméltem hogy Niallt pillantom meg.
Felfutottam az emeletre és bezárkóztam egy szobába.
Csak sírtam és sírtam annak ellenére hogy Kellin jópárszor próbálta meg kinyitni az ajtót sikertelenül és kérlelt hogy engedjem be.

-Rose! Ne csináld ezt. Nekem bármit elmondhatsz. Engedj be kicsim!
-Hagyjál békén! Menj innen....-csak egyedül akartam lenni.
zeneFájt hogy Niallék halottnak hisznek, hogy anya talán a temetésemet kezdi el szervezni...hogy talán nem kapom vissza Niallt...a szívem szakadt meg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése