2014. február 1., szombat

14. fejezet

Lassan egy éve hogy Niall a barátom. Sosem tudjuk megunni egymást, most is hozzá igyekszem.De előbb lepakolom a cuccaimat mert edzésről jövök. Kitaláltam hogy megtanulok kézilabdázni.... eddig nem nagyon jött össze de nem adom fel. 

Újra nyár van, de idén nem tervezem hogy dolgozni mennék, nyári tervek közözött szerepel amellett hogy kézizek, megtanulok gördeszkázni is.

Majd Niall megtanít rá, ő már vagy 2 éve deszkázik. 

Anya ma szabadnapot kapott 2 hétre, ezért itthon lesz. Hamar hazaértem köszöntem anyunak és mentem fel zuhanyozni.

Sietősen felöltöztem és már indultam is az úton visszafordultam elköszönni anyutól mikor hirtelen 
mindent ellepett a sötétség.
Sötét lett körülöttem.Hová kerültem? Mi történt?

Zene
Arra eszméltem hogy vakító világosság vesz körül, és hogy egy fehér ruha van rajtam.

-Gyere velem-szólt távolról egy hang.
-Ki vagy te? És mit keresek itt? Hol vagyok egyáltalán?
-A mennyben vagy, elütött egy autó, és már nem tudtak megmenteni.
-Hogy micsoda???? Nem, ez nem lehet! Most minden jó volt.Vissza kell kerülnöm!
-Nem lehet.
-Csak van valami módja hogy visszakerüljek.....Kivel kell beszélnem hogy visszakerüljek?
-Kövess.

Egy hideg kövezett folyosón haladtunk végig, ami egy nagy ajtóhoz vezetett.
Az ajtó túloldalán egy iroda szerűség volt, egy nagy asztal, az asztalnál egy sötét ruhás nő ült.

-Minden bizonnyal te vagy Rose igaz?
-Igen. Hogyan juthatok vissza? minden képpen vissza kell jutnom kérem!-törtem ki
-Nyugalom. Túl hamar haltál meg,ezért természetesen vissza kell menned hogy az egyensúly megmaradjon. De a saját testedbe nem kerülhetsz vissza. A balesetben ..fogalmazzunk úgy, hogy tönkrement.
-De hát akkor hogyan jutok vissza? Ha nem a saját testembe?
-Nem sokára balesetet szenved egy lány, az ő testében visszakerülhetsz.
-De mi lesz a családommal, a barátaimmal? Mi van velük most?
Rámutatott egy ablakra, és amikor belenéztem láttam hogy mindenki a kórházban van a testem körül. Sírnak. Még Niall Klau, Eszti is ott van.
-Te jó ég!-semmi mást nem tudtam mondani. Sírni tudtam volna, de mivel a lelkem van csak ami megmaradt belőlem, nem tudtam.

-Újra kell kezdened mindent. A lány neve ugyan úgy Rose.R ose Sorak. Ugyan annyi idős mint te, van barátja, csak az anyja él, az apja balesetben meghalt. Mondhatjuk hogy majdnem ugyan olyan lesz az életed.
-De...nem is ismerem őket, ha van barátja az még nagyobb baj mert nekem ott van Niall! És mi lesz anyával?
-Nem fognak felismerni mert nem ugyan azt a testet kapod vissza..
-Ez világos.. de nem próbálhatom meg hogy rám ismerjenek?
-Ez teljességgel lehetetlen.Nem fognak rádismerni...
-Egy próbát csak megér... nem?
-Próbálkozni lehet, de egy idő után bele kell törődnöd ha nem sikerül. Most viszont menned kell, A mostani tested bevitték a kórházba. Nemsokára itt lesz annak a lánynak a lelke, ha nem cserész helyet a lelkével időben akkor......szóval sietned kell.

Visszasiettem oda ahová érkeztem, vártam hogy a lány megérkezzen amint mellém került, az angyal aki elkísért egyből leküldött.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése