4. Fejezet

A hétvége....kisujj eskü..hát ezt nem egészen így terveztem.

Elég hamar megérkeztem Klauék házához.
Kopogtam, és Klau nyitott ajtót. A szobájába letettem a cuccomat.

- Kérlek ne akadj ki-és leültetett.
-Min ne akadjak ki? Miről beszélsz?
-Azt már rég óta tudod hogy hobbiból modellkedek.
-Igen. És?
-Nemrég hívott az egyik bemutató szervezője, hogy az egyik modell megsérült, és ha lehet minél hamarabb menjek oda, mert szükség lenne rám.
-Biztos hogy pont ma kell menned?-néztem rá nagy boci szemekkel.
-Igen. De ha szeretnéd akkor itt maradok. Fel is hívom őket hogy nem tudok menni.
-Ne! Várj!-nyúltam a keze után-Tudom hogy a mindened ez a modellkedés, és egyszer van ilyen az életben hogy egy ilyen híres tervezői bemutatón vegyél részt. Menj csak. Addig én megleszek a szüleiddel. Tényleg, hol vannak most?
-Te vagy a legjobb barátnő! Ígérem nagyon sietek vissza hozzád. Hát anyuék üzleti úton vannak. Leghamarabb csak jövő héten érnek haza. De a tesóm majd itt lesz. Szerintem jól meglesztek
-Hát jó. Remélem hogy hamar visszaérsz. 
-Sietni fogok. Ígérem.- nyújtotta felém az ujját.
-Különben görbülj meg?-nevettem.
-Igen.

A kisujj esküt nagy dolgoknál szoktuk bevetni. Mondjuk ez is nagy dolog, hogy siessen vissza hozzám mert egyedül elveszek.
Amíg nem kellett indulnia, bekapcsoltuk a zenét, és táncoltunk, ugráltunk.
Jött a következő szám. Ez a kedvenc számunk. Elkezdtünk grimaszolni a tükör előtt, egyiptom táncot járni és mindent amit csak el lehet képzelni.
A kedvenc zenénk
A legtöbb elég érdekes és nevetséges arcot amit sikerült vágnunk lefényképeztük. Nem volt időnk visszanézni, előbb Klau kapott röhögőgörcsöt, utána pedig én. A padlón fetrengtünk és sehogy sem bírtuk abbahagyni a röhögést. Már majdnem abba tudtam hagyni amikor Klau elvörösödött fejére és rajta lecsorgó könnyeire pillantva, újra előtört belőlem a röhögés.
Fél óra elmúltával összeszedtük magunkat a padlóról. Borzasztóan néztünk ki. A fekete sminkünk elkenődve és végigfolyva az arcunkon.Futottunk a fürdőbe, hogy lemossuk az elkenődött szemfestéket, és újat tegyünk fel.Ez körülbelül fél órát vett igénybe, mert állandóan összefirkáltuk egymást szemceruzával.
Nagyon gyorsan elment az idő, Klaunak indulnia kellett. Káprázatosan nézett ki a ruhában amit felvett. Az ilyen ruháit általában csak akkor veszi fel ha számára fontos eseményre indul. És ez az volt.
Egy fekete autó jött érte, hogy a helyszínre vigye. Szorosan megöleltem és az autó már indult is.
Bementem a nappaliba, gondoltam nézek egy két akció filmet. Ezzel is megy az idő mialatt Klaura várok.
Hirtelen hallom, hogy nyílik az ajtó.Még csak másfél óra telt el, hogy elment. Ez biztosan a testvére lesz. Nem is emlékszem hogy nagyon említette volna hogy van egy bátyja, maximum a házi buliban.
Benézett a nappaliba, mielőtt fent lepakolta volna a cuccait.
-Szia! Te biztosan Klau bátyja vagy- mosolyogtam rá.
-Szia. Igen. Niall vagyok. És te pedig..?
-Klau barátnője Rose. Úgy volt h itt alszom, de Klaunak el kellett mennie. Nemsokára jön és addig itt maradtam.
-Ó értem. Hát akkor érezd magad otthon.
Gyorsan felment a szobába, lerakta a táskáját és visszajött a nappaliba. Leült mellém a kanapéra.
-Mit nézel?- érdeklődött.
-Die Hard- feleltem.
-Nem is tudtam hogy a lányok szeretik az akció filmeket. 
-Attól hogy Klau nincs oda érte, én imádom ezeket.
Niall kiment a konyhába és hozott kukoricát.
-Kérsz?-tolta elém a tányért
-Igen, köszi-vettem egy marékkal, 2 filmen keresztül elrágcsáltuk a kukoricát aztán Niall futott mert valaki hívta.Én addig kimentem a konyhába, hogy csináljak magamnak valami vacsorát.Nagyon jó illata volt, az egész házban érezni lehetett hogy főzök. Leültem, elkezdtem enni a vacsorámat amikor Niall felbukkant és leült velem szembe.
-Nekem is csinálsz?- közben elég jól szemügyre vett magának.
-Persze......
Megettem a saját kajámat, utána a konyhában beszélgettünk.
-Mikor jön Klau?-kérdeztem
-Ezek elég hosszú ideig el tudnak húzódni-válaszolta.
Niall egyből megette a főztömet és látszott rajta hogy ízlik neki
Zene
-És?-videó játékokkal hogy állsz?- kérdezte.
-Ide vele! Leverleek!- röhögtem.
-Azt majd meglátjuk-nevetett.
Miközben kimentünk a konyhából megcsodáltam Niallt. Nagyon kedves, gyönyörű kék szeme van, és az a szöszi haj.....

Sok bosszút okoztam neki. Semmi esélyt nem hagytam a győzelemre.
-Jó a videó játékot inkább hanyagoljuk.-mondta halkan
-Ha gondolod... akkor csúszkáljunk a szőnyegen-vigyorogtam.
-Benne vagyok.
Niall velem szembe állt én jó messze voltam tőle, hátráltam majd nekifutottam. Teljes erőmből futottam. Hosszan csúsztam a szőnyeggel és a végén Niall elkapott, vagy is mind kettel elestünk, de ez nekem nem fájt mert szegény  Niallon kötöttem ki. Felültünk,Niall még mindig erősen fogott.
 Én a derekát karoltam át, ahogy csak tudtam. Mélyen egymás szemébe néztünk.
A kínos csendet a telefonom törte meg. Hamar kikerültem az ölelésből és megkerestem a telefonomat. Klau hívott:
-Szia! Sajnálom de még itt kell maradnom az after partyn is. Remélem nem haragszol.Sietek ahogy csak tudok, és amikor lesz alkalmam lelépek.
-Szia. Rendben nem gond. De siess! :D- nevettem.
Elég késő volt már, ezért felvettem a pizsamámat. A konyhába tartottam inni, amikor gitár hangra lettem figyelmes. Niall szobájából hallottam. Óvatosan kinyitottam az ajtót.
-Bejöhetek?-kérdeztem.
-Gyere. Mit szeretnél?
-Csak hallottam hogy milyen jól játszol. És énekelsz. Gondoltál már arra hogy együttesben játssz? 
-Nem nagyon.- elmesélte hogyan kezdett el gitározni, hogy ezt az egészet, a zenét a nagybátyja tanította neki.

***

A konyhában megittam egy teát, majd Klau szobájába vettem az irányt. Már készültem a lefekvésre amikor kopogtak. Niall volt az... ki lehetett volna más?
-Bejöhetek?
-Persze.
-Klau már nem hiszem hogy sokáig ott lesz.-nyugtatott meg
-Remélem, mert kisujj esküt tett nekem hogy sietni fog-mondtam neki.
-Az meg mi?-nevetett.
Minden ilyen barátnő dologról meséltem neki. Ott ültünk az ágyon, és hajnalig beszélgettünk. Láttam rajta hogy már kezd álmos lenni.Közel hajoltam hozzá.
-Csak nem álmos vagy?-suttogtam.
-Én? Dehogy- mondta két ásítás között.
-De én az vagyok szóval ideje menned nagyfiú-gyengén beleütöttem a vállába.
-Akkor jó éjt!
-Neked is.- mondtam.
Lassan kisétált a szobából, és becsukta az ajtót.
Niall szobája Klaué mellett volt, így hallottam ahogy még gitározik, és énekel.
Más nap reggel arra ébredtem, hogy Klau ott fekszik mellettem.Tiszta K.O. volt a csaj.Arra se kelt fel amikor elestem a táskájában amit a padlón hagyott. Mentem a fürdőbe lezuhanyozni, és felöltözni. Utána, mint mindig, megpróbáltam elviselhetővé tenni a kinézetemet. Mielőtt kimentem volta még egy pillantást vetettem az ágyon horkoló Klaura, azután csendben kimentem és becsuktam az ajtót.Lementem a konyhába, gondoltam csinálok egy kis gofrit. A gofri már készen volt amikor rádöbbentem hogy nincs nutella. Rohantam Niallhoz a nappaliba.
-Elfogyott a Nutella!!!
-És?
-Kérlek menj el és vegyél.
-Mért nem mész el te?
-Mert nem hagyom itt veled a kaját.
-Akkor menjünk ketten-javasolta.
-Oké-bólintottam, és indultunk is.
Egész úton a boltig beszélgettünk és piszkáltuk egymást. Személy szerint én  böködtem, ő meg lökdösött. Odaértünk a boltba, egyből elkezdtem keresni ,hogy hol lehet a nutella.
Gyorsan megtaláltam, leemeltem a polcról majd a kasszához mentünk. Elővettem a pénztárcámat, hogy fizessek de Niall kivette a tárcát a kezeim közül,majd a zsebéből előhúzta a pénzt amit átnyújtott a pénztárosnak. Kiértünk a boltból, én vittem a nutellát.
-Mért nem hagytad, hogy kifizessem?-néztem rá.
-Hát mivel nem hiszem hogy elviszed tőlünk... ezért gondoltam hogy kifizetem.
-De nem kellett volna..-be sem tudtam fejezni a mondatot, mert Niall félbeszakított.
-Inkább köszönd meg és lapozzunk!
-Köszönöm -mondtam halkan.
Fél útat már megtettük amikor hirtelen megcsúsztam valamin és majdnem elestem, de Niall elkapott.
-Figyelj a lábad elé! A végén még elesel, a Nutellás üveg pedig eltörik, és mehetünk vissza a boltba egy másikért. Inkább add oda, majd én viszem-nyúlt az üveg felé, de én még jobban magamhoz szorítottam.
-Én szeretném vinni-duzzogtam.
-Akkor add oda a kezedet, nehogy eless.
Az út hátra lévő részét kézen fogva tettük meg. Szerintem Niallt jobban érdekelte a Nutellás üveg épsége mint az enyém.. bár meg tudom érteni.. az életemet adnám  még egy ekkora üvegért.
Időben megérkeztünk, Klau még nem kelt fel. Bementem a szobájába hogy felkeltsem. Ráugrottam az ágyára és kiabáltam hogy Klauuu ideje felkelned!!
-Mennyi az idő?- kérdezte álmosan.
-Nemsokára 9 óra-válaszoltam-mikor jöttél haza?
-Az még korán van. Valamikor hajnalban. Azt hiszem 3 óra körül. De hoztam 2 üveg piát.
-Mit csináltál te ott olyan sokáig?
-Épp hogy le tudtam lépni mert úgy 6 körül lett volna vége.
-Örülök hogy siettél miattam -megöleltem-nem volt olyan rossz nélküled. Niall megvertem videó játékban-nevettem. Klau erre felkapta a fejét.
-Hogy mi?- nézett meglepődve-Eddig még senkitől nem kapott ki.
-Hát akkor itt volt az ideje.Csináltam reggelit, ott van a konyhában.
Klau hirtelen felkelt és lefutott a konyhába. Olyan volt mint Niall. Ha kajáról van szó nem szabad viccelődni.
Megettük a reggelit Klauval, de Niallnak semmi híre. Pedig tegnap is gyorsan jött enni....
Behallatszott az előszobából hogy telefonon veszekszik valakivel. Inkább nem avatkoztunk vele.
Leültünk a nappaliba videó játékozni Klauval.
zene
Egy kis idő elteltével Niall épp indulni készült, amikor kopogtak. Ment, és kinyitotta az ajtót.Egy ismerős hang szólalt meg. Már csak rá kell jönnöm, hogy honnan volt olyan ismerős...

A lány elkezdett kiabálni. Elég mérgesnek tűnk, utána észrevett engem a nappaliban és felém kezdett mutogatni. Nem láttam a lány arcát, csak az alakját, mert felőle sütött a nap.
Kimentek a ház elé, hogy ne előttünk veszekedjenek.
*Niall szemszöge.

-Nem értem mért kell állandóan féltékenynek lenned! Egy kicsit se bízol meg bennem!-mondtam.
-Mert nincs is okom megbízni benned! Először a buliban üldögéltél kettesben valakivel, most meg azzal a csajjal járkálsz kézen fogva!-Kiabált Feliciti.( Feliciti a képen látható ember, Niall barátnője, aki nagyon is féltékeny típus)

-Már attól kiakadsz ha együtt vagyok egy lány barátommal. Visszafoghatnád a féltékenységedet! Én se támadlak le ha egy haveroddal vagy.
Feliciti nem tudott mit válaszolni, könnyekben tört ki, majd elment.
Vissza mentem a házba, Klauék elég érdekesen néztek rám.
-Nektek nincs dolgotok?- kérdeztem.Gyorsan folytatni kezdték a játékot én pedig felmentem a szobámba.

*Rose szemszöge.

-Vajon ki volt az és min vesztek össze?
-Így elsőre fogalmam sincs de ha egy kicsit faggatom egészen biztos hogy kiderül- válaszolta Klau-de most még ne zavarjuk, majd ha gitározik egy kicsit attól lenyugszik.
Folytattuk a játékot, párszor hagytam hogy Klau nyerjen, de amikor kezdett elszállni a "tudásától" bekeményítettem.
-Ez így nem ér!-lökött le a kanapéról. 
-De igen is ér!-támadtam meg egy párnával.
Ennek párnacsata lett a következménye, de Klau lefogott és elkezdett csikizni.
-Jó megadom magam csak hagyd már abba-nevettem
-Okés. Akkor kijelentem hogy én vagyok a verhetetlen-dicsérte magát.
Ma megyek estefele haza, ezért elkezdtem összepakolni, ebben Klau is segített.Amikor kész lettünk már kezdett sötétedni.
-Akkor szia!-megöleltem Klaut-Niall elképesztő sebességgel rohant le a lépcsőn.
-Hát akkor szia.-mondta.
-Sziasztok! köszönöm hogy itt lehettem.
-Majd gyere máskor is-mondta Klau.
-Messziről is integettem nekik, amíg még látszódtam. 
Most siettem haza, közben még mindig azon gondolkoztam hogy honnan lehetett ismerős az a lány. Dehogy se jutott az eszembe.Otthon ledobtam az előszobába a táskám, és elmentem zuhanyozni.Arra lettem figyelmes hogy csörög a telefonom. Gyorsan megtörölköztem és futottam a táskámhoz egy szál törölközőben. A szám ismeretlen. Ezeket nem nagyon szoktam felvenni, de most  kíváncsi vagyok ki hívhat ilyenkor.
-Igen?
-Szia Niall vagyok... a számodat a húgom telefonjából kerestem ki.
-Ó szia Niall. Mit szeretnél?
- Tudom hogy már késő van, de átmehetek beszélgetni?-motyogta.
-Persze nem gond-eléggé meglepett hogy Niall szeretne velem beszélni.
-Akkor nemsokára ott vagyok.
A ház szó szerint katasztrófa sújtotta övezet volt. Minél hamarabb igyekeztem rendet rakni. Amikor rend volt gyorsan összekaptam magam, smink haj, ruha. Belenéztem  tükörbe és még én sem hittem el hogy ilyen jól tudok kinézni.Elég sok időt eltöltöttem azzal hogy magamat nézegettem. Futottam a konyhába, hogy összeüssek valamit,hátha éhes lesz vagy valami, nem lehet tudni. Gondoltam egy kis kínai ételt csinálok.Ez lett belőle:

Szerintem valami mennyei lett, ahhoz képest hogy most próbálkoztam ezzel az étellel először.
Elégedett voltam magammal, a kinézetemmel és az ételt illetően is. Félretettem a tálat hűlni, amikor csengetést hallottam. Niall elég gyorsan ideért. Mentem és ajtót nyitottam neki.

Suli idő...

Tehát itt a suli idő. Mostanában hétvégén tervezem hogy új részeket hozok nektek.
Remélem eddig tetszik nektek a blog, komizzatok iratkozzatok fel pipáljátok a fejezetek alatti kis szavazós izéket :DD Sziasztok.. Dóri :*

3.fejezet

Az álom... mégis léteznek csodák?

 Az álmomban újra bulizni mentünk, és találkoztam azzal a sráccal akinek az a kiállhatatlan csaja van. De most semmi nem akadályozott meg hogy leüssem azt a lányt és bevallom, jól esett felpofozni, nézni ahogy elmenekül előlem.
Egész jó álom volt.
Zene
Visszaültem a srác mellé. Az álomban káprázatos kék szempár meredt rám. 
-Ez nem volt semmi-nevetett.
Elpirulva néztem bele kék szemébe.
-Már nagyon idegesített ahogy itt állt és nézett rám- magyarázkodtam neki.
-És én ugye nem idegesítelek? Mert ha igen akkor most szólj és már megyek is-mosolygott.
-Ne menj! Jól érzem magam veled-fogtam meg a kezét.
Átkarolt és én a fejemet a vállára hajtottam.Egyszerre megfogta az állam, úgy fordította az arcomat az övé felé. Még közelebb hajolt, majd megcsókolt. Behunytam a szememet, legbelül ordibáltam hogy te úr isteeeeeeen ez csak álom lehet!  De ez elég hamar véget ért.Felállt, megfogta a kezemet és maga után húzott be a házba. Még mindig szólt a zene, az embereken nem látszott hogy egy kicsit is fáradtak lennének a tánchoz. A keze a derekamon pihent, az enyém pedig a nyakában. Hozzám képest elég magas volt, nem nagyon értem fel, amikor súgni akartam neki valamit.Az erőfeszítéseket, amiket tettem ennek érdekében nem nagyon vette észre. Folytattuk a táncot, hirtelen valaki a derekam fölé tette a kezeit. Egy másik srác el akart kérni, hogy táncolhasson velem, de az akivel már kezdtem nagyon jól érezni magamat nem engedett. Egyik pillanatban bent a házban táncolok, a másikban már két srácot próbálok leállítani a verekedésről.
-Hagyjátok abba! Nem érek annyit hogy értem laposra verjétek egymást!- üvöltöttem ahogy csak tudtam.
A semmiből hangos csipogást hallottam, az órám volt az. Az egész csak álom lett volna? Ha igen akkor újra szeretném álmodni, nem érdekel milyen volt a vége.
Kimásztam az ágyból, álmosan mentem le a konyhába reggeliért.Levettem a szekrényből egy bögrét, feltettem a vizet forrni,és elővettem egy teafiltert. Amíg a vízre vártam, bementem a nappaliba és bekapcsoltam a TV-t.Nem telt sok időbe, és már fel is forrt a víz. Visszamentem a konyhába és megcsináltam a teát.Már csak meg kellett várnom amíg egy kicsit kihűl.Gyorsan elmentem lezuhanyozni és felöltöztem.Egy röpke pillantást vetettem az utcára,hogy megtudjam milyen az idő.Hűvös szél fújt,de sütött a nap.Felvettem egy nadrágot, egy toppot, és egy pulcsit aminek feltűrtem az ujját. Visszamentem a földszintre és megreggeliztem. Volt még egy kis időm, mielőtt megint munkába kellett volna mennem. 
Megcsináltam a hajamat, utána összepakoltam a cuccaimat amiket viszek munkába. Meghallottam hogy csörög a telefonom, de fogalmam se volt hogy hajnalban amikor hazaértem hová tehettem. A fürdőben, a zuhanyzó mellett találtam meg. Klau az.
-Szia! Hétvégén lenne kedved itt aludni nálunk? Már Esztert is kérdeztem de ő most nem ér rá..
-Szia ...őőő igen persze! Péntektől lesz egy hét szabadnapom.
-Akkor meg van a hétvégi programod! Majd erről még beszélünk most mennem kell. Szia!
-Okés majd beszélünk. Szia!
És ezzel le is tette a telefont. Még sosem aludtam Klauéknál. Tulajdonképpen csak párszor voltam náluk, amikor még kicsi voltam.
***
Becsuktam az ajtót és indultam a munkába.Most az egyszer nem voltam késésben így szép lassan beértem. Elice az étterem mögött várt a hátsó bejáratnál. Csoda történhetett velünk, mert általában az utolsó pillanatban érünk be.Az öltözőben sem kellett sietnünk.Valahogy rossz előérzetem volt. Elég furcsa ez a nap. Elkezdődött a műszakunk. Minden rendben ment, egymás után vittük ki a rendeléseket az asztalokhoz.
Épp az egyik távozó vendég asztalát szedtem le és indultam a tányérokkal a konyhába amikor megbotlottam a felgyűrődött szőnyegben és hasra estem.A tányérok egy ideig a levegőben voltak aztán a földre érve darabokra estek. Elicék futottak hozzám hogy megnézzék,  nem lett valami bajom. Megpróbáltak lábra állítani de nem igazán sikerült. Kiment a bokám, a kezeimet lehorzsoltam, a lábamat pedig elvágta egy törött tányér darab. Elice futott a főnökünkhöz, hogy hívja be gyorsa a másik műszak dolgozóit, mert elvisz engem haza, hogy pihenhessek.
Nagyon kedves és megértő tud lenni a főnökünk. Elice bevitt az öltözőbe és bekötözte a lábamon lévő mély vágást, utána pedig hívott egy taxit.
-Ne aggódj gyorsan otthon leszel. Majd segítek neked.-mosolygott rám. Átkaroltam a nyakát, így botladoztunk el a taxiig. Elice kipattant a taxiból ami épp hogy leparkolt a ház előtt a kulcsokkal kinyitotta az ajtót majd kisegített a kocsiból és bementünk a nappaliba. Lefeküdtem a kanapéra, Elice pedig hozott nekem pokrócot, és párnákat a lábam alá.
-Nagyon köszönöm.-mondtam neki halkan.
-Semmit sem kell megköszönnöd. Neked hála ma nem kell estig ott lennem! -vigyorgott-Csináljak neked teát? Vagy esetleg kell még valami?-érdeklődött.
-Nem, köszönöm. Ha gondolod elmehetsz. én felhívom az egyik rokonomat hogy segítsen nekem ebben a pár napban.
Bólintott egyet majd elment. A táskámból megkerestem a telefonomat majd felhívtam az unokatesómat. Régebben nagyon sokat bolondoztunk együtt, de akkor még a környéken lakott.
Hét éves koromban aztán elköltöztek, mert az apja a városon kívül kapott munkát.
-Szia Meni! Nagyon jó hallani a hangodat. Ma a munkában elestem és kiment a bokám. Anyu nincs itthon. Megkérhetnélek hogy gyere át és amíg kicsit jobban nem leszek addig itt legyél?
-Szia! Hát persze. Úgy is gondoltam hogy már meg kéne látogatni téged, beszélgetni, hülyéskedni,, akkor a legközelebbi vonattal megyek.Pár órán belül  ott leszek!
Meni az, akire mindig lehet számítani.Neki teljesen mind egy, hogy a világ másik végén vagy-e, mert ha bármi bajod van ő jön és segít. Mellesleg nagyon jó társaság. Imádom őt.
Az alatt az idő alatt mialatt vártam rá, bekapcsoltam a TV-t. Kapcsolgattam a csatornák között, semmi érdekeset nem találtam. A szempilláim egyre jobban elnehezedtek, és elaludtam.
Most arról álmodtam hogy Klauéknál vagyok. Kint vihar volt ezért forró csokit ittunk és párna csatáztunk. A semmiből megjelent egy galamb, amit Kevinnek neveztem el. Kevin nagyon aranyos kis galamb volt. Nem az a teljesen szürke fajta, hanem a káprázatos, mindenféle tollazatú. Etettük kenyér morzsával, amit csak találtunk.

***

Arra ébredtem hogy valaki kopog. Biztosan Meni lesz az.Elbotorkáltam az ajtóig, és kinyitottam. 
-Szia! Nagyon örülök hogy megint látlak!- ugrottam a nyakába... már amennyire ez lehetséges volt.
-Szia!Te jó ég már nagyon hiányoztál-ölelt vissza szorosan-Hogyan estél el?
-Nem figyeltem a lábam elé és a felgyűrődött szőnyeget sem vettem észre.
Menivel visszabotorkáltam a kanapéra, és beszélgettünk.                     
Lassan  beesteledett mi pedig felmentünk egy-egy bögre teával a szobámba. Skype-oltunk a csajokkal, ők még nem ismerték Menit. Fél óra után ugyan úgy beszélgettek vele mint ahogy mi szoktunk. Semmi kínos csönd. Ennek nagyon örültem. Klau őt is elhívta hozzájuk....

Lekapcsoltuk a laptopot és elmentünk aludni.

-Nem hiszem hogy el tudok menni Klauhoz veled-mondta halkan Meni.
-De mért? Látszott hogy szimpi vagy nekik ? Valami baj van?-kérdeztem
- Az iskolaipapírokat még nem rendeztük el... és szombatig ezeket le kell tudni.
-Ó értem.... hát addigra biztosan sokkal jobban lesz a bokám is, és majd legközelebb is lejöhetsz, akkor majd találkoztok is- mosolyodtam el.
Másnap reggel palacsinta illatra ébredtem.Szép lassan lementem a konyhába. A bokám már nem volt olyan duzzadt mint előző nap. Nem is fájt annyira.
-Jó reggelt-leültem a konyhasziget mellé.
-Ilyen korán fent vagy? Régen ebéd időben szoktál kelni. A bokád már jobban van? Éhes vagy?
-Hát rá kellett magamat szoktatni a korán keléshez. Igen már jobban van, köszi. Farkas éhes vagyok.- tekintetemet a hatalmas palacsinta halomra vetettem.
-Kérsz juhar szirupot a palacsintádra?
-Ő igen .
Elém tett egy nagy halom palacsintát, jó sok juharsziruppal leöntve.Csillogtak a szemeim a látványtól. Aztán ő is leült mellém reggelizni.
-Mik a terveid mára?-érdeklődött.
-Nem is tudom. Talán társasozhatnánk, megnézhetnénk pár akció filmet és közben jégkrémet ehetnénk.-soroltam a lehetőségeket.
-Hmm. Jól hangzik.
Eltakarítottuk a tányérokat átöltöztünk és megkerestük a társasokat és az akció filmeket.
Meni verhetetlen a társasokban, akár csak én. Állandóan döntetlenül álltunk ezért a filmekre váltottunk.
Az akció filmeken mindig ugrálni szoktam, de most nem tehettem.
-Biztos hogy holnap el kell menned?-néztem Menire.
-Sajnos igen. De majd még meglátogatlak, és akkor sokkal tovább maradok.
Azután, hogy minden akció filmet megnéztünk, amit csak találtunk, segítettem Meninek összepakolni a cuccát. 

***
Ma elmegy Meni. Nem szeretném hogy itt hagyjon, de fontos papírokat kell intéznie. Ma már egyáltalán nem fáj a bokám, a sebeim is nagyjából begyógyultak.A taxi a ház előtt várt. Szorosan megöleltem. Még akkor is integettem neki amikor elment. Csak néztem ahogy egyre messzebb megy a háztól és az utca végén eltűnik.

Bementem, arra lettem figyelmes hogy csörög a telefonom. Klau az.
-Szia! Akkor az unoka tesód is jön?
-Szia! Sajnos nem ér rá.
-Oké. Nem baj. De van egy kis gubanc a mai estében.
-Ezt meg hogy érted?
-Semmi komoly. Majd elmondom ha itt leszel. Nyugi. De most mennem kell. Szia.
-Szia.

Felmentem a szobámba összepakolni, hogy mit viszek. 

Átöltöztem, megcsináltam a hajamat, és a sminkemet, azután elindultam Klauék háza felé.

2.Fejezet

A házibuli!

                                                            











 Lassan megérkeztünk a házhoz, ahol a bulit tartották. Messziről lehetett hallani az üvöltő zenét.
A ház tele volt bulizó tinikkel. Alig lehetett elférni. A levegő úszott a pia szagban. A nappaliban találtunk egy kis helyet ahol elkezdhettünk táncolni.
Videó :)  Zene

Mi hárman verhetetlenek vagyunk a kurvás táncokban.Lassú körözgetés a csípővel,a kezünkkel végigsimítottuk a testünket,leguggolás, majd pucsítva vissza.Egyre több szempár nézett minket.A legtöbbjük fiú, akik konkrétan csorgatták a nyálukat. Elégedetten néztünk körbe a szobában, egyre több helyet adtak hogy folytassuk a táncot,tetszett nekik a látvány.Csak egymás mozgására figyeltünk,minden mást kizárva a gondolatainkból. 5 dalt egyhuzamban lenyomtunk,ezt követően elindultunk hogy valami piát vagy legalább vizet szerezzünk. A konyhában találtunk poharakat, egy részeget, aki éppen a padlón mászott össze-vissza, és legnagyobb örömünkre egy bontatlan üveg Jack Daniel's-t is. Óvatosan kicsempésztük az üveget a teraszra, nehogy valaki más is kérjen a nehezen megszerzett piánkból. A teraszra kiérve leültünk egy kanapéra, amit még a buli elejénél vihettek ki hogy többen elférjenek  a házban.Csendben elkezdtünk iszogatni és beszélgetni:

-Láttátok hogy amikor táncoltunk egy csomó helyes pasi bámult minket? Az egyik nagyon helyes... és :$-Klau áradozott és magyarázta hogy kire gondol.
-Ú már tudom kire gondolt! Az aki a bejáratnál állt és fekete póló, rajta kockás piros ing volt nem ?-kérdezte Eszter, közben bele kortyolt az italába.
-Őt én is láttam!-vágtam rá
-Ugye hogy milyen helyes volt? De most akkor lestoppolom!-és nevetve az asztalra csapott Klau.
-Akkor gondolkozzunk... ki volt még kikúrt helyes abban a szobában?-néztem rá a csajokra.
-Az ablaknál állt és éppen beszélt egy csajjal egy szőke felállított hajú emberke... szerintem ő se volt semmi...-mondta Eszter.
-Milyen felső volt rajta?-érdeklődött Klau.
-Azt hiszem hogy kék póló volt rajta, és barna nadrág.-felelte Eszter.Én csak figyeltem ahogy beszélgetnek... nem igazán szólaltam meg, el voltam foglalva a poharam tartalmával.
-Ne is mondd. Ő nem helyes. kicsit se....-morogta Klau
-De mért?- értetlenül nézett Eszter...
-....Mert ő a bátyám.. mondta hogy lehet ő is eljön ide. Nem értem mért kell minden buliban ott lennie ahol én vagyok.-felelte Klau.

Eszternek esélye se volt megszólalni . Elszáguldott mellettünk egy csapat fiú és egyenesen beleugrottak a medencébe. Nagyot néztünk amikor levették a vizes pólójukat és kidobták a partra.

-Azok a kockák!-jelentettem ki elámulva.
-Azok a pasik.-  egyszerre ejtették ki ezt a mondatot a szájukon Eszterék.

Hangosan elkezdtünk nevetni, ahogy láttuk, már egymást próbálják lenyomni a víz alá, és ugrálnak fel, mint a balerinák. Már csak a tütü hiányzott. 
Az üveg, amiben az italunk volt, üres lett. Addigra már rendesen becsíptünk, mert pár sört is legurítottunk. A fiúk még mindig a medencében ügyetlenkedtek. A lányokkal összenéztünk. Ugyanarra gondoltunk. Gyorsan levettük a cipőinket. és futottunk a medencéhez. Leültünk a szélére a lábainkat belelógattuk a vízbe. A srácok egyből észrevettek minket, megfogtak a csípőinknél. Tudtam mire készülnek.
-Neeeeeee!!!- az ellenkezésem nem nagyon hatotta meg azt a srácot akinek a keze a csípőmön pihent.Elég helyesnek találtam és az a test valami ahww volt. De az hogy berántson magával  vízbe már kevésbé tetszett.
-Így is, úgy is vizes leszel!-nézett rám játékosan- Akkor már nem mindegy hogy mikor? 
Végül is.. egyszer élünk... de nem valami nagy élmény teljesen elázva hazamenni. Túlságosan be voltam csípve hogy értelmes választ adjak. Elnevettem magam azon, amit mondott és ezzel már is a medencében voltam vele. Sokkal magasabb, és erősebb  mint én. Kezemmel végigsimítottam az izmos kezén. Elmosolyodva figyelte hogy mit csinálok.

Közben a haverjai  ott álltak a medence szélénél és beszélgettek a lányokkal. Persze hogy csak engem kell berántani a vízbe.. ez természetes!-gondoltam magamban. A felém tornyosodó srácnak egyből leesett hogy nem igazán vagyok magamnál.Közelebb húzott magához, és egy forró csókot nyomott a számra. Nem volt sok választásom, ellökni nem tudtam mert erősen tartotta a hátamat a karjaival. Vissza csókoltam...(ne kövezzetek meg ezért... 1. be voltam csípve,2. nem volt sok választásom,3. olyan kis helyes volt *-* ) A csók édes volt és elég hosszan tartott.
*** 
A lányok kisegítettek a medencéből, bementünk a házba törölközőt keresni, és hajszárítót...
Klau matatott egy ideig a táskájában majd kezében száraz egybe ruhát tartott.
-Vedd fel ezt... mindig hozok magammal váltás ruhát ha valami történne.
-Köszönöm te vagy a megmentőm-mondtam neki két tüsszögés között.
Átöltöztem, megszárítottam a hajamat és megigazítottam a sminkemet is.
Vissza a tàncparkettre. Az éjszakàból nem maradt sok...nekünk meg még mindig nem sikerült egy helyes fiúval se tàncolnunk. A zene ritmusàra mozogtunk, Eszter derekát átölelték, egy iszonyat helyes pasi vitte arrébb hogy táncoljanak. Nem sokkal Klaut is elvitték tőlem. Hàt..  akkor keresek egy helyet ahova leülök és nézelődök. Kimentem a teraszra ahol még mindig ott volt az üres Jack Daniel's-es üveg, amit a lányokkal ittunk meg. De most ott ült egy fiu az asztalka mellett a kanapén. Nem làttam az arcát,hogy ismerem -e vagy sem . Nem tudtam megàllapítani mert a kinti világítást már régen lekapcsolták. Nem szóltam semmit, csendben leültem mellé. Egy ideig nem igazán törődött velem, aztán amikor tudatosult benne hogy egy ideig még nem fogok elmenni elkeztdünk beszélgetni. Beszélgetni mindenről ami csak eszünkbe jutott. Észre sem vettük milyen gyorsan telt azt idő. Arra lettünk figyelmesek hogy egymás mellett nézzük a napfelkeltét. Egyszerre ajtócsapódás hallatszott és egy lágy lépett ki a házból. Értetlenül nézett ránk.
- Kicsim! Már mióta kerestelek!!! Azt hittem bent vagy a házban.- emelte fel a hangját az ismerertlen lány.
- Mondtam hogy kijövök levegőzni..- halkan válaszolt a mellettem ülő srác.
- Ès mit csináltál ilyen sokáig itt? Talán ezzel a lotyóval akarsz megcsalni?-mutatott rám a nőszemély.
-Őt hagyd ki a dologból! Csak beszélgettünk!-ezzel felállt a srác, megfogta a csaj kezét és behúzta a házba. Klau és Eszter épp akkor léptek ki az ajtón amikor a "pár" távozott.
- Ó hát itt vagy!-mondta Klau
-Igen..  amíg ti táncoltatok én kijöttem levegőzni ès egy sráccal beszélgettem. Milyen volt a tánc?-érdeklődtem.
-Vááárj... szóval te a buli elején lekapsz egy srácot a medencében és utána egy másikkal beszélgetsz, és megnézitek a napfelkeltét? Hogy is van ez?-kérdezte Eszter.
Elpirulva néztem rájuk..
-Hát az úgy volt hogy...-idegesen nézegettem a cipőmet-a medencés eset nem ér, mert nem voltam magamnál! A napfelkelte és a beszélgetés se számít mert van csaja az illetőnek. Igazából azt se tudom hogy mi a neve és nem is nagyon figyeltem hogy hogyan is néz ki. Csak azt tudom hogy mély hangja van amit olyan kellemes hallgatni.-feleltem a kérdésre.
-Értem... hát a tánc nagyon jó volt, de nem kértem el a számát a srácnak mert nem volt az esetem.-mondta Klau.
-Én se cseréltem számot-mesélte elpirulva Eszter-nem igazán tetszett nekem az aki odébb vitt táncolni, de azért kedves volt.
- Most hogy ezt megbeszéltük nem indulhatnánk haza? Már nagyon fáradt vagyok és a fejem is kezd fájni....-mondtam a lányoknak, erre csak bólintottak majd elindultunk haza.
Út közben kicsit botladoztunk az álmosságtól, és egy kicsit a másnaposságtól is. 
***
Végre hazaértem. Egyből elmentem lezuhanyozni, amikor ezzel végeztem, kimerülten terültem el az ágyamon. Nem kellett sok és már aludtam is. Az álmomban újra bulizni mentünk, és találkoztam azzal a sráccal akinek az a kiállhatatlan csaja van. De most semmi.nem akadályozott meg hogy leüssem azt a lányt és....

1. fejezet

Egy hete már elkezdődött a nyár

Mint mindig most is késésben voltam.- Ez az én formám... mindig elkések mindenhonnan de ezt most nem engedhetem meg magamnak, mert állást vállaltam egy híres étteremben. Igaz, nem főzhetek, mert pincérnőként kaptam az állást. De egyszer majd én is olyan jól fogok főzni hogy ott lehessek séf! Ez az álmom.- Szaladtam le a lépcsőn, felkaptam a cipőmet és szaladtam amilyen gyorsan csak tudtam hogy beérjek. Csodák csodájára beértem. Még volt pár percem a műszakom előtt így sietősen átöltöztem.

-Rose!-jött be sietősen az öltözőbe Elice.

 Elice a munkatársam, egy évvel idősebb volt nálam de hozzám  hasonlóan ő is hajlamos volt elkésni. Mellettem dolgozik pincérnő mint én. Együtt szoktunk zsonglőrködni a rendelések felvételénél és kihordásánál.

-Mit szeretnél?- kérdeztem elmosolyodva.

-Kölcsön tudnád adni a töltődet? Annyira rohantam hogy beérjek... a telefonomnak nemsokára annyi....

-Persze! -mindig magamnál tartom a töltőmet ... jobb munkaidőben tölteni addig sem szól rám a főnök hogy hagyjam abba a telefonozást és menjek vissza dolgozni... átadtam a töltőt majd siettünk, mert kezdődött a műszakunk. 
Gyorsan eltelt a munkaidő. Bementem az öltözőbe és megnéztem hogy kaptam-e SMS-t,vagy keresett -e valaki. Jött egy SMS anyutól. Nagyon örültem, mert azt írta hogy ma este végre itthon lesz velem.Nem igazán tud velem lenni a munkája miatt. Légiutas kísérő,utazik egyik országból a másikba....de amikor hazajön akkor csajos napot tartunk.Nagyon örülök hogy újra láthatom,3 hete annak hogy elutazott.
Elköszöntem mindenkitől és hazafelé igyekeztem.Elővettem a fülhallgatóimat a zsebemből.A kedvenc zenéimet hallgatva gyorsabban hazaérek
Zene

Úgy döntöttem hogy átvágok a parkon. Lélegzet elállító volt a mai éjszaka.Teli hold volt, a csillagok is tisztán kivehetőek voltak. Egy kicsit elmerengtem a tiszta éjszakában és a zenémben.Kerestem egy padot  ahonnét láthatom az eget. A park csendes volt, halványan lehetett látni a parkban szétszórt lámpák fényét.
***
Elsuhant egy hullócsillag az égen. A semmiből jött és hamar el is tűnt. Ritkán látok hullócsillagokat, mert Angliában sokszor borult az esti égbolt.Becsuktam a szememet és kívántam.
Elsuttogtam a kívánságomat, a végéhez érve hideg szellő fújta meg az arcom.Ránéztem a telefonomra. Te jó ég mindjárt éjfél.Felugrottam a padról és egyre jobban gyorsítottam a lépteimen. Anya már egészen biztos, hogy otthon van.
2 sarokra voltam otthontól amikor megbotlottam valamiben, és elestem. Alig bírtam felállni, a nadrágom kiszakadt, és a térdem vérzik.  Hát ez az ügyes ember is én csak én lehetek aki elbotlik valamiben és majdnem hogy lesántul.Kicsit visszavettem a tempóból és hazabotorkáltam.

-Végre itthon-csaptam be az ajtót, majd kifújtam magam. Megláttam anyut felém jönni, nem törődtem vele mennyire fáj a térdem, a nyakába ugrottam, szorosan átöleltem. Nagyon hiányzott már.

-A térdeddel mi történt kicsim ?- mutatott anya a kiszakadt nadrágomra és a vérző sebre.
-Annyira siettem, hogy valamiben megbotlottam, és... ez lett belőle.

Leültetett a kanapéra, óvatosan kiszedegette a köveket a fájó sebből. Ráfújta a fertőtlenítőt, erre egy hangos szisszenés volt a reakcióm.Nagyon csípett.
-Maradj nyugton! Így nem tudom bekötözni a lábad!- utasított
Ellátta a sérülésemet, elindultam a konyha felé hogy csináljak vacsorát de anya már beelőzött. Minden finomság ott várt a pulton, hogy elfogyasszuk.
Vacsora közben anya mesélt, hogy mik történtek vele munka közben, miket látott, miket evett...
Amikor végeztünk anyu ment elmosogatni, én felmentem a szobámba. A telefonommal babráltam, a zenéimet rendezgettem.Lementem egy pohár vízért a konyhába, ezután vissza az emeletre. Nagyon szerettem ott lenni. Hatalmas francia ágy, a falon égősorok, a szekrényemen gyertyák, az ágyon macik, párnák sorakoztak, tehát számomra egy kényelmes kuckó. Lassan haladtam felfelé mert a térdem még mindig sajgott az eséstől.Felértem és halkan becsuktam az ajtót. Egy SMS várt  rám. 
-Szia!
Holnap elvileg nem dolgozol.. szóval .. elmehetnénk hármasban bulizni... Klauval már megbeszéltem már csak veled kell letárgyalni és mehetünk partyzni...úgy tudom helyes srácok is lesznek ott.

Eszter xx

Nem igazán tudtam hogy erre mit válaszoljak.. végre szabadnapom lesz és akkor meg partyzni menjek ? Jó bulinak hangzik , az igaz, de a térdem...

-Szia!
Holnap reggel ezt még megbeszéljük.
puszi Rose xx

Másnap reggel frissen keltem, a lábam sem fájt.Korgott a hasam, nagyon éhes voltam. Követtem az orrom a palacsinta illat irányába ami a konyhába vezetett. Anya megint beelőzött. Reggelinél beszélgettünk, utána segítettem neki rendbe tenni a házat, és összepakolni neki, mert megint mennie kell dolgozni. Ezúttal Ázsiába megy kb 4 hétre.
***
Anya taxia nemsokára itt lesz hogy elvigye a reptérre. Amikor meghallottam hogy már itt is van gyorsan odafutottam anyuhoz és szorosan megöleltem.

-Nagyon fogsz hiányozni-szóltam hozzá remegő hangon.
-Kicsim te is nagyon fogsz hiányozni nekem, de ne aggódj gyorsan eltelik ez a 4 hét és szinte minden este felhívlak és akkor majd beszélünk.

El kellett engednem szoros ölelésemből hogy elindulhasson. Beszállt a taxiba és elment. Letöröltem könnyeimet, és besétáltam a házba. Megkerestem a telefonomat hogy felhívhassam Esztert.
-Szia! Jól hangzik az esti program! Mikor mennénk és hova?-érdeklődtem.
-Szia! Tudtam hogy eljössz. Egy haveromnál lesz házi buli oda mennénk 8-ra, de előtte Klauval átmegyünk hogy válasszunk neked ruhát, és hogy együtt mehessünk!

-Oké akkor majd gyertek és mehetünk bulizni!

7-kor megszólalt a csengő. Itt vannak a csajok. Gyorsan ajtót nyitottam majd szorosan megöleltük egymást. Felmentünk a szobámba és a lányok már is nekiestek a gardróbomnak. 10 összeállítást próbáltam fel mire megtaláltuk a tökéleteset. Ezután megcsináltam a hajamat, a sminkemet és már mehettünk is....

Prológus

Ez a történet egy Londonban élő 18 éves lányról szól, aki séfnek tanul egy híres étteremben.
Legjobb barátnői Klau és Eszter sokat segítenek az életében. Klau nem nagyon szokott mesélni a családjáról, de egy nap amikor Rose ott van náluk találkozik a bátyjával. Eleinte semmi szikra nincs köztük, mert a bátyjának Niallnak van barátnője, Feliciti.Amikor Klaunál alszik Rose kettesben marad otthon Niallal, mert Klaunak és a család többi tagjának bemutatóra kellett mennie....

Főszereplők

Rose Sarah Edwarsd
 

18 éves

 Sarah (a Sarah-ról szinte senki nem tud csak a legjobb barátnőinek árulta el eddig)

Angliában, Londonban él, séfnek tanul, egy híres étteremben. Még csak pincérállást tölthet be, de már most isenien tud bánni a hozzávalókkal és mennyei ételeket készít.

Szereti az esőt.. számára ez nagyon megnyugtató

Nem szereti ha becsmérlik a munkáját pl a főztjét, de ennek ellenére érdeklik a kritikák hogy fejlődjön

Legjobb barátnői: Eszter és Klau

Imádnak együtt jég kásázni, hülyéskedni, beszélgetni.

Niall Horan:  19 és fél éves, szereti a húgát piszkálni, de sose megy túlzásba a tréfáival.

  Klaudia Horan (Klau) : 18 és fél éves. Bátyja Niall Horan, nem mindig jönnek ki jól egymással de attól még szeretik egymást.

És végül Eszter. 18 éves. Neki nincs tesója de mindig számíthat Klaura és Rosera.

Rose Sorak

Rose lelke ebbe a tesbe kerül át