11.fejezet

Mit kéne tennem?

Ne legyél bánatos, én komolyan gondolom, hogy hozzám tartozol, és én hozzád tartozom.

zene

Beléptem a szobába, Niall meglepettnek tűnt. Letette a telefont a kezéből és felült az ágyon.

-Zavarok?-nem vártam meg a válaszát csak mellé ültem.
Nem válaszolt semmit. Kicsit zavartnak látszott.

-Klau elmondta hogy te és Feliciti....
-Szakítottunk-fejezte be a mondatomat.
-I-igen... jól érzed magad? Szükséged van egy kis lelkizésre?
-Lelkizés?-nézett rám döbbenten.
-Néha jó csak úgy megbeszélni a dolgokat.Bennem megbízhatsz-mosolyogtam rá.
Tudom hogy a fiúk ilyesmiket nem szoktam, húzta is a száját, de akkor is megpróbálom felvidítani egy kicsit.
-Mesélsz nekem Felicitiről?
-Mért érdekel annyira?
-Látszik hogy nagyon fontos neked, akkor biztosan csodás ember lehet.
Zene
Hason fekve csodáltam ahogy Niall beszél róla.Teljesen más volt mint ahogyan eddig láttam.
Elmondta hogyan ismerkedtek meg, hogy milyen is ő valójában. Hirtelen bűntudat fogott el.
Miattam szakíthattak? Csak is én tehetek róla?
Elkezdtek hullani a könnyeim. Az ablakon beszivárgó holdfénytől megcsillantak arcomon a cseppek. Niall nem tudta levenni rólam a tekintetét. Közelebb jött hozzám és elkezdte letörölni a cseppecskéket.

-Mért sírsz?-nézett bele a szemembe.
-Miattam volt igaz? Csak is én tehetek róla....
-Miről beszélsz?
-Miattam szakítottatok...
-Nem a te hibát-nyugtatgatott, majd magához húzott és szorosan átölelt.
Én próbálom felvidítani erre most itt zokogok a karjaiban. Egyre többször vagyok magam ellen....Holnap meg kell keresnem Felicitit és beszélnem kell vele.Szörnyen érzem magam.
-Minden okkal történik-folytatta,és elkezdett nevetni.
-Mi olyan vicces?-szipogtam.
-Te jössz megvigasztalni és fordítva történik.
Letöröltem a könnyeimet és ellöktem magamtól.
-Jól van Horan ezt megjegyeztem!-indultam volna vissza a másik szobába de Niall visszahúzott.
-Sajnálom.. de ez azért még is csak vicces nem?
-Kicsit..de akkor is-ütöttem bele a vállába-ne nevess ki, lassan vissza kéne mennem.
-Biztos?
-Igen... de kezdek éhes lenni...
-Tudod hol találod a hűtőt-nevetett.
Lementem és ettem kekszet egy kis tejjel..... utána még bementem Niallhoz jó éjszakát kívánni de már aludt. Mentem fogat mosni és vissza az ágyba Klauhoz.

***

Hamar reggel lett, éreztem egy kezet a derekamon.Kicsit lökdösött, hogy keljek fel, de én még nagyon fáradt voltam. Nyöszörgés hagyta el a számat, utána magamra húztam a takarót és próbáltam visszaaludni, de a kéz nem engedett. Elkezdett csikizni.

-Neee! Felkelek csak hagyd abba!-pattantam ki az ágyból.Legnagyobb megdöbbenésemre Niall ült az ágyon.

-Hmm.. ezek szerint csikis vagy..
-Mit csinálsz itt? És hol van Klau?-kérdeztem tőle miközben éppen visszamásztam volna aludni.
-Elment reggeliért, de ne aludj vissza, így is elég nehéz felkelteni..
-De én álmos vagyoook!-dünnyögtem.
-A húgom azt mondta hogy keltselek fel és mondjam meg hogy mire visszaér legyél felöltözve, és indulásra kész.
-Uhmm...jó.. megyek, lezuhanyozom.
Előkerestem a táskámból a ruháimat és indultam a fürdőbe.
Gyorsan lezuhanyoztam,felöltöztem,elkezdtem szárítani a hajamat. Hamar készen lettem és lementem a nappaliba. Klau már hazaért és evett.
-Mért kell indulásra készen lennem?-érdeklődtem.
-Tegnap mondtad hogy anyukád reggel hazaér. Nem emlékszel?
-Teljesen kiment a fejemből!-csak arra tudtam gondolni hogy ma beszélnem kell Felicitivel.
Sietősen megreggeliztem, összepakoltam a cuccaimat.
Elköszöntem Klauéktól és mentem haza.Minél jobban sietek valahova annál nehezebb ez a táska..
Az ajtónál már édes illatokat érezni.. anya már egészen biztos itthon van.Bementem, a bejáratnál letettem a táskámat. 
-Szia anya!-annyira jó újra látni.
-Szia kicsim!-ölelt meg szorosan-Hol voltál?
-Klauéknál aludtam.
-És jó volt?
-Igen nagyon.
-Annak örülök, gyere egyél sütit, nemrég lett kész.Nemsokára el kell mennem papírokat intézni, de nem hiszem hogy sok idő lenne.Sietek majd vissza.
-Oké.Még én is elszeretnék intézni egy-két dolgot-feleltem. 
Felvittem a cuccaimat és elővettem egy telefonkönyvet, és egy címjegyzéket.Hátha valamelyikben megtalálom Felicitit.
Egy kis keresgélés után megtaláltam a címét.Mielőtt elmegyek hozzá, be kell néztem a munkahelyemre.Még van pár szabadnapom, de azért megnézem, hogy minden rendben van-e.
Az étteremhez érve az a látvány fogadott hogy renoválják. Erről nekem mért nem szólt senki?
Észrevettem a főnökömet, odamentem hozzá.
-Itt meg mi történik?
-A többiek nem mondták hogy most egy darabig felújítás miatt zárva lesz az étterem?
-Nem.. senki.
-Örülj hogy most lesz egy hosszú szabadnapotok. Hogy van a lábad?
-A lábam?
-Jobban van mióta elestél?
-Igen, hamar begyógyult, remekül van-mosolyodtam el a válaszomon.
-Most mennem kell kedves. Jó mulatást a mostani szabadidejében! 
-Köszönöm viszont látásra!
Hát ez érdekes. Mért nem mondták nekem hogy nem kell dolgozni? Fura...
Elővettem a papírt a zsebemből amire a házszámot írtam fel. Mentem utcáról utcára, házról házra.
Szó szerint bolyongtam mint a bolygóhollandi miközben azt a házat kerestem ami az orrom előtt volt.
Bekopogtam, pont Feliciti nyitott ajtót.
-Igen?-amint meglátott egyből becsapta az ajtót.
Újból kopogtattam.
-Mi akarsz te itt? Menj el!
-Veled szeretnék beszélni..
-Csak nem Niall küldött?
-Nem, dehogy... nem tudja hogy idejöttem.
-És miről szeretnél beszélni?
-Rólad és Niallról....- szinte suttogtam a szavakat... elég félelmetes volt Feliciti..
-És még is mért?-lenézően beszélt velem...
-Mert...-az eső közbeszólt... zuhogott.
-Jó..gyere be..-betessékelt a konyhába, és leültetett az asztalhoz. Adott egy bögre teát, és leült velem szemben.
-Most mondd, hogy mit szeretnél.
zene
Elmeséltem neki hogy Niall mennyire le volt törve és hogy mit mesélt róla.
-Tehát Niall mesélt neked rólam. Hmm-enyhe kacagás volt a hangjában-Ez rá vall. De attól még mindig nem értem mért jöttél ide.
-Szerintem miattam szakítottatok.... és azért jöttem hogy bocsánatot kérjek mindenért....hogy újra járjatok...
*Nagy sóhajtás
-Kislány.. abban igazad van részben hogy miattad szakítottunk..de igazából azért is mert nagyon féltékeny típus vagyok.. Niall pedig megkedvelt téged.. amiért nem hagyott volna csak úgy ott ezért is szakítottunk, de továbbra is barátok maradtunk.Rajtad pedig messziről is látszik hogy kezdesz belezúgni.
Belekortyoltam a bögre tartalmába, hogy ne legyen annyira feltűnő a tény hogy elpirultam, s ezzel igaza van.
-De ezzel nincs is baj-folytatta-Amúgy most vásárolni készültem....uhmm van kedved velem jönni? rád férne egy kis stílusváltás..
Nem tudom hogy ezt pozitívan vagy negatívan fogjam fel, csak bólogattam.
-Remek!Amint eláll az eső indulhatunk is.Kérsz még teát?-nyúlt a kannáért.
-Igen köszönöm.
-Mit szeretnél tudni rólam és Niallról?
-Mindent amit csak lehet-mosolyogtam.
-Hát az elég sok dolog-nevetett-De akkor kezdem az elején.
Mire elmondott mindent, elállt az eső.

***

Csak ámultam, milyen helyre csöppentem. Ezt a boltot még nem láttam, nagyon szép sőt, gyönyörű ruhák vannak itt. Minden ruhát felpróbáltunk ami megtetszett. Feliciti kiválasztott nekem egy ruhát, hogy azt is próbáltam fel.
Mesésen állt. kimentem hogy megmutassam neki.
-Wow. Na erről beszéltem.Vedd le és menjünk fizetni. Még egy helyre el szeretnélek vinni téged.